Bár kevesen szeretik a BKV-t, de valljuk be; van a tömegközlekedésnél rosszabb is. A buszsofőrök, villamos-, és metróvezetők legalább nem tévednek el. Alkoholt remélhetőleg pedig csak munkaidőn kívül fogyasztanak.

Szép napot mindenkinek!

Tegnap történt velem az eset, ma pedig rátaláltam az oldalra, így gyorsan ki is írom magamból a dühömet. Szóval tegnap délután Budapest másik végén volt dolgom, és amikor végeztem, gondoltam nem cseszem el a fél napomat BKV-n, hívok inkább egy taxit. Törzsutas vagyok /voltam/ az egyik taxitársaságnál, telefonáltam. A diszpécser azt mondta, 10-15 perc, míg megérkezik a kocsi. Vártam, semmi. Elszívtam egy cigit, még mindig semmi. Sebaj, türelmes vagyok, ráérek, süt a nap. Végül begördült az autó röpke 35 perces várakozás után. Beültem és megijedtem. Ugyanis egy hetven év körüli, ősz hajú bácsi ült a volán mögött, extra gyanánt szolid alkoholszagot árasztva magából. Imádkoztam is magamban buzgón, nehogy szívrohamot kapjon nekem. Bediktáltam a címet. Bácsi visszakérdezett. Elismételtem jó hangosan, szépen artikulálva, hogy Röppentyű utca, XIII. kerület. Meredt rám üveges tekintettel, bólogatott és elnézést kért, amiért kicsit nagyot hall. Semmi gond, ebben a korban ez megesik, bácsi - válaszoltam kicsit epésen. Végre elindultunk, amikor újabb sokk ért. Rápillantottam a taxisra, és észrevettem, hogy remeg a keze. Ekkor már nem csak ideges voltam, hanem féltem is. Megkérdezte, merre menjünk, én kiválasztottam a lehető legrövidebb útvonalat. A kezdődő Parkinson-kór ellenére egy darabig minden rendben ment, de egy ponton gyanússá vált a dolog, valahogy olyan érzésem támadt, mintha nem elhanyagolható méretű kerülőt tettünk volna. Épp panaszra akartam nyitni a számat, de ő megelőzött egy kedélyes megjegyzéssel. Idézem: "Ja, most jövök rá, a Pillangó utca ott a bevásárlóközpontnál van, ugye?" Néhány pillanatig nem jött ki hang a torkomon a megdöbbenéstől, azután végtelen türelemmel megérdeklődtem, hogy miről is beszél a jóember. Körülbelül 10 perces vita után sikerült meggyőznöm, hogy én semmilyen kontextusban sem emlegettem neki a Pillangó utcát. Tisztáztunk mindent, immár harmadszor. És ekkor jött a kegyelemdöfés. Közölte, hogy ő a XIII. kerületet sajnos nem nagyon ismeri, és ha volnék szíves őt a megadott címre elirányítani, mert bár több mint 20 éve taxizik, sajnos sohasem hallott Röppentyű utcáról. És én voltam szíves. A navigáció ellenére is sikerült egy újabb kis kitérőt tennünk, mert vagy nem hallotta a barátságosan fülébe ordított instrukcióimat, miszerint jobbra vagy balra kell-e fordulni; vagy az irányokat nem tudta beazonosítani. Nem érdekes, végül hazajutottam, igaz, valamivel tovább tartott, mintha a BKV-t választom, viszont cserébe ötször annyiba került. De sebaj, az élmény az, ami számít. Az pedig megfizethetetlen.

Üdv: Attis