Van a vénlánynak férfi megfelelője, ami hasonlóan pejoratív jelentéssel bír? /Megfejtéseket kommentben vagy e-mailben várunk...:)/ Na, az ilyeneket kell nagy ívben elkerülni. Pláne, ha a delikvens mindemellett még orvos vagy gyógyszerész is.
Hello,
nekem is van sztorim. (Mint mindenkinek.) Néhány évvel ezelőtt történt, akkor még vidéken laktam egy Balaton-parti kisvárosban. Sajnos adódott egy kisebb baleset a barátommal szex közben, kiszakadt a gumi. Semmi gond, másnap reggel rohanok a háziorvoshoz - akkor még ő is felírhatott esemény utáni tablettát. Elmondom, mit szeretnék. Bámul rám kikerekedett szemekkel aztán atyaian megveregeti a vállam (ekkor hatvan év körüli lehetett a doktor úr) és közli, hogy de ugye tudom, hogy nem ez a megfelelő fogamzásgátló módszer. Én köpni-nyelni nem tudtam, csak nyitogattam a számat de hang nem jött ki a torkomon. A doki végül megsajnált és azt mondta nagy kegyesen hogy most az egyszer(!) felírja nekem, de ezentúl ismerjek felelősséget és mértéket. (Hangsúlyozom, ez volt életemben az első és egyben utolsó alkalom hogy esemény utáni kellett!) Forrt bennem az ideg, de nem szóltam, végülis dokibácsi csak jót akar, mit nekem kioktatás, nem húzom azt időt vitával. Megkaptam a receptet, rongyolok vele a patikába, mert az idő szorít, ugye.
Délelőtt 11-kor patika zárva, kint lóg a cuki kis tábla az ajtaján hogy "Rögtön jövök". Mondom ilyen nincs, ez hihetetlen, dehát úgy tűnik, itt már minden megeshet. Meg mindennek az ellenkezője is. Mivel párezer fős kisvárosról beszélünk, esélyem nem volt másik patikát keresni, mert NINCS másik. Tehát jókislány lévén leülök a gyógyszertár elé és türelmesen várok, míg a patikus rögtön jön. Eltelik 30 perc, semmi. Megnézem az épületet, hátha van rajta telefonszám vagy valami. Persze nincs. Várok tovább. Újabb 20 perc múlva végre befut a gyógyszerész pasi, elnézést természetesen nem kér, magyarázatot sem ad hogy hol a túróba volt ennyi ideig fényes délben. Én nem kérdezek semnmit, bemegyek és átadom a receptet. Pasas néz rám percekig, aztán elkezd üvölteni. Szó szerint üvölteni. HOgy a fene megette az ilyen kis kurvákat (22 éves voltam akkor), mert anyám nem tanított meg a védekezésre és hogy apám is anno kötött volna csomót a farkára! Na, a türelmem itt fogyott el végleg. Amint megkaptam a tablettáimat (mert előbb ugye nem mertem visszaugatni) én is visszaordítottam hogy nekem meg azzal van tele a tudatom hogy ilyen pszichopata faszokat raknak ide dolgozni, és ne csináljon már úgy, mintha naponta járnék ide esemény utániért, meg egyébként se akarjon megnevelni, ha már a szüleimnek se jött össze. :) Búcsúzóul még odavetettem neki hogy - ha már ilyen kurva sokat tud a védekezésről - szerintem ráférne egy kiadós kefélés. Engedje ki a feszültséget mert ha így folytatja, tömeggyilkosként végzi a sitten. És ezzel eljöttem, az időközben odagyűlt emberek harsány tetszésnyilvánítása közepette. Igazából így visszagondolva már nem vagyok felháborodva meg anno se okozott álmatlan éjszakákat a szitu, de azért elgondolkoztató, hogy micsoda elmebeteg barmokkal lehet összefutni, nem? Arról nem is beszélve, hogy akkor most hol is van itt szó titoktartásról, adatvédelemről meg hasonlókról?! És ez nem ma történt, a helyzet meg egyre csak romlik. Gyerekek, mi lesz itt 20 év múlva?!
Üdv: LC
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.